A Négyek

Salonir évszakainak szabályosságáért és a folytonos körforgás állandóságáért a Négyek felelnek. A négy testvér: Nocmera a föld és a Tavasz istennője, Kesoi a víz és az Ősz istennője, Relene a tűz és a Nyár istennője, valamint a legidősebb testvér Pyreus, aki a levegő és a Tél istene. 
Születésük még jóval azelőtt történt, hogy Anamúr megteremtette volna az Anadánokat.



Nocmera a legfiatalabb, kit neveznek Rügyfakasztónak is. A Föld és a Tavasz istennőjeként különös figyelmet kap a mezőgazdaságban dolgozó parasztoktól. Nocmera kegyes és adakozó istennő, aki a tavasz első napjától az utolsóig, a bőség ígéretével és a téli időszak vége utáni felfrissüléssel és életerővel ajándékozza meg a saloniriakat.
A tavasz ígérete minden fajnak kijár, így Nocmera a saloniri fajok mindegyikét áldásában részesíti. Ahogyan testvérei, úgy ő sem folyik bele Anamúr és Khoor hatalmi vitájába. Pártatlan, hiszen bármelyik isten is győzedelmeskedjék, az évszakok akkor is fennmaradnak. 



Relene a másodszülött, kit neveznek Parázsszeműnek is. A Tűz és a Nyár istennője, miután egybekelt Serossal, a Nap istenével, komoly erőre tett szert. A nyár időszaka így, akár maga Relene, elég szeszélyes tud lenni. Ha kellő áldozattal és alázattal viseltetnek iránta, Nocmera bőséges ígérete beteljesedik és a Nyár kellemes, lelket melengető és élettel teli lesz. Ellenkező esetben az istennő haragjával és rosszindulatával kell számolni, aszály, szárazság, kibírhatatlan hőség képében érkezhet a csapás. 


Kesoi a harmadik a testvérek közül, kit neveznek Százszínűnek is. A Víz és az Ősz istennője biztosítja az utolsó hónapokat arra, hogy a legidősebb testvér, Pyreus hatalomváltása előtt az emberek felkészüljenek a nélkülözésre. Úgy mondják, hogy a fák hulló leveleivel takarja be a Földet, hogy a Tél beálltával meg ne fázzon. Kevésbé szeszélyes, mint Relene és nem annyira adakozó, akár Nocmera. Ha elég kegyes, az ősz során a népeknek van idejük felkészülni a télre, a késői aratás még bőséges. Ha haragos, akkor naponta esik az eső és hűvös szél fúj a tél előhírnökeként. 


Pyreus a legöregebb a testvérek közül, nevezik a Siratónak is. A Levegő és a Tél istene a legkomorabb a négy testvér közül. Mogorva, rosszindulatú fickó, akit jobb elkerülni vagy megbékíteni. Haragszik Százszínűre, ezért minden lehetőséget megragad arra, hogy bosszantsa, befagyasztja a folyók és a tavak vízét. Relene hitvesével, Serossal sokat pöröl, ezért hideg, csontfagyasztó köddel borítja a földet, hogy az embereket ne érje a melengető Nap fénye. Pyreus áldása nem ismert, uralma idején a halál és éhínség a megszokott. 

Pyreus szívét, ha különösebben nem mogorvább, mint lenni szokott, egyetlen dolog tudja megdobogtatni. Azt mondják, hogy Neta, a Tél istenének felvidítása érdekében, a gyerekeknek megtanította a hóember építését és a hógolyó csaták megvívását. Pyreus-t ünneplik ezekkel a játékokkal, ha pedig az Isten felfigyel virgonc szórakozásukra, állítólag enyhébb lesz a Tél.


~ Kérdésekkel felkeresendő Neta.