Salonir - Ahol már nem minden a régi (Év: E.u. 885.)


    Fauna

    Share
    avatar
    Caralden Yosa
    Admin
    Admin

    Tartózkodási hely : Moldred

    Karakterlap
    Szint: Admin
    Fókuszpont: Feneketlen
    Rang: Akadémiai Igazgató

    Fauna

    Témanyitás by Caralden Yosa on Vas. Ápr. 16 2017, 22:06

    Jöjj bentebb, vándor! Látom arcodon, hogy a megismerés vágya hajt, elvégre mi másért jöttél volna Salonir egyik legnagyobb könyvtárába? Csak nem vadász vagy, esetleg egy kalandor? Nézz körbe hát!


    A hatalmas polcokhoz sétálsz, kezeddel óvatosan végigsimogatsz a könyveken. Egyelőre céltalanul keresgélsz, mikor végül kezed megakad egy vaskos, bőrfedeles könyvön. A kezedbe veszed, majd ahogy szemeddel végigfutsz a fedelén, elolvasod a feliratot: Salonir bestiáiról - írta Flintflaw. Érdeklődve lapozgatsz bele, elvégre mindig is érdekelt, hogy milyen lényekkel találkozhatsz odakinn, de a legfontosabb, hogy nem akarsz meglepetésszerűen találkozni egy fenevaddal úgy, hogy nem tudod, hogyan vehetnéd fel vele a harcot. Elégedetten bólogatsz, majd az egyik üres asztalhoz sétálsz egy magányos gyertya mellé, hogy felkutasd Salonir bestiáit.

    (Figyelem! Az itt olvasható fajok csak alap, a felfedező karakterek játékuk során találkozhatnak más lényekkel, melyeket maguk is beírhatnak majd ide, ha előtte egyeztetnek egy staff taggal!)


    Koboldok:
    A koboldokról úgy tartják, hogy ők Khoor kisebb "házi lényei", akik elvégzik helyette a piszkos munkát. Ezen hiedelem akár igaz is lehet, ezek a kis lények ugyanis egy roppant agresszív faj megtestesítői. A világ számos pontján fel lehet fedezni kolóniákat, amelyek több tucat egyedet is magukba foglalnak. Kedvelik az erdős és sziklás területeket, így itt a leggyakoribb a felbukkanásuk. A koboldok megjelenésre apróbb termetűek, maximum nyolcvan centiméter magasak. Bőrük lehet zöldes, barnás, rózsaszínes, avagy egészen szürkés, amely attól függ, hogy a világ mely területén találkozunk velük. Fejük aránytalanul nagy a testükhöz képest, arcuk kiugró, szemeik apróak, és feketék. Ezek a lények csoportokban, kolóniákban élnek, így ha valaki egy koboldot lát, ott minden bizonnyal több is megtalálható. Fizikai adottságaik miatt eszközeikre hagyatkoznak, amelyek igencsak primitívek.
    - A leírásért köszönet Edwinnek
    Óriások:
    Az óriások Salonir egyik talán legősibb és legrejtélyesebb lényei. Vannak, akik úgy vélik, hogy eme bestiák közül néhány a bolygóval is egyidős lehet, mások úgy vélik, hogy ők Nocmera, a föld istennőjének gyermekei. Bár egyik állítást sem tudták igazolni (vagy éppen cáfolni), tény, hogy az Óriások népe igen érdekes és igen veszedelmes faj. Méretük gigászi, van, amelyikük az 50-100-200 métert is eléri. Bár igen ritkák, és jóformán alig-alig lehet velük találkozni, de ha megpillantunk egyet, jobb, ha messziről elkerüljük őket. Testük igen masszív, szinte csak nagyon kevés mágia képes kárt tenni bennük, leginkább csak a magas szintű robbanó mágiákkal sérthetjük meg őket, ám ha nem támadunk rájuk, vagy nem háborgatjuk a területüket, nem kell attól tartanunk, hogy ránk támadnak. Általában előszeretettel választanak élőhelyül olyan területeket, ahol magas mágikus energiasugárzás található. Éppen emiatt, ha egy gólemet látunk, számíthatunk arra, hogy a közelében egy igen nagy erejű mágikus tárgyra bukkanhatunk (bár azt megszerezni már roppant nehéz). Minél nagyobb a gólem, a tárgy is annál értékesebb.
    Szirének:
    A szirének a vízi világ csúcsragadozói. Legalábbis olyan mértékben, mint a szárazföldön az ember. Értelmi szintjük nem különbözik egy felnőtt emberénél, roppant okosak és találékonyak, bár nyelvezetük leginkább kattogós-krákogós hangokra épül. Sok monda, történet arról regél, hogy a szirének csodás női felsőtesttel, igéző hanggal rendelkező, haltestű lények. Ám a valóság az, hogy eme ragadozókban nincs sok szépség. Testüket pikkelyek borítják, éles karmukkal és fogukkal pedig szétmarcangolják az áldozatukat. Azonban férfiak számára valóban gyönyörű nőkként jelennek meg, akiket elcsábítanak, majd felfalják. Igencsak agresszívak, amikor nem sikerül elcsábítani egyes férfiakat (ugyanis a szerelmes szívekre nem hat a bájuk). Víz alatt roppant gyorsak, a felszínen pedig igen kevés időt tudnak eltölteni. 
    Ogrék:
    Az ogrék rejtelmes emberszerű lények, melyek emberekkel táplálkoznak. Különös kedvencük a gyerekek és újszülött csecsemők. Nagyok és rusnyák, kapzsi teremtmények, legfőképp fosztogatásból élnek meg. Rendetlen és heves természetük van, legtöbb problémájukat úgy próbálják megoldani, hogy szétzúzzák a probléma okozóját. Amit nem tud szétzúzni, azzal nem foglalkozik tovább, vagy elmenekül előle.
    Testüket vastag szőr fedi. Ruhájuk általában szőrme, melynek szaga hozzáadódik a lény önmagában is átütő erejű testszagához.
    Leginkább elhagyatott barlangok, kisebb lélekszámú falvak körül találhatóak meg, olykor más, tőlük rettentőbb lények mellé állnak szolgálatba.
    Davrodanok:
    A szülőföldjüktől eredő név ékesíti a Davrodanok különös faját. Egyes szóbeszédek szerint eme lények a sötételfek kopói, bár a híresztelések súlyos ellentmondásban vannak a valósággal szemben. A Davrodanok, Daviros mély barlangjaiban lelhetőek fel. Magányosan, párban, olykor öt-hat fős falkákban élnek. Apró szemeik nem nyújtanak előnyt számukra a sötétben való tájékozódásra, ezt a hátrányt kárpótolja hegyes, denevérszerű fülük. Fogaik és karmaik penge élesek, hátukon és farkukon feltalálható tüskéi hasonlóképp életveszélyesek. Remekül másznak a barlangok falain, így lesből is képesek támadni.
    Griffek:
    A griffek úgy néznek ki, akárcsak a vérszomjas macskák és óriás madarak keveréke. Hegyek szelte vidékek lakói, fészkeiket elérhetetlen sziklaperemekre építik. A griffek nagyobb testű emlősökkel táplálkoznak, rendkívül territoriális élőlényként, veszedelmesen óvja vadász területeit. Az első kereskedelmi útvonalak kiépülésével rengeteg kereskedőt és utazót támadtak meg a bestiák élőhelyüket védelmezve.
    A Griffek kemény ellenfelek, erejüket nem szabad lebecsülni. Egyszerű kalandorokra nézve halálos rutinnal húznak hasznot a levegőből való támadásukból. Magasból lecsapva az áldozataikra a földhöz vágják őket és karmaikkal, csőrükkel darabokra cincálják azt.
    A legendák szerint egyesek képesek voltak meglovagolni ezeket a bestiákat. Betörték és nevelték a griffeket, míg el nem nyerték azok bizalmát és hagyták, hogy az emberek lovasaikká váljanak. (Nagyon ritkák!)
    Élőhalott:
    Ha az élőholtakról beszélünk, akkor először is figyelembe kell vennünk, hogy milyen kategóriába tartozót látunk; vannak intelligens és nem intelligens élőholtak ezen a földön. A nem intelligens kategóriájába sorolhatjuk a tipikus csontvázakat, zombikat, ghoulokat, és más, önálló értelemmel vagy csak korlátozott cselekvőképességű értelemmel rendelkező, halálontúli entitásokat. Az intelligens élőholtakhoz kell sorolni a vámpírokat, licheket és egyéb olyan, testtel rendelkező, vagy annak hiányában lévő, se nem élő se nem holt lényeket, amelyek legalább az emberi intelligenciával megközelítő értelemmel bírnak, de sokszor annak többszöröse is jellemző lehet rájuk. Élőholtak a világban bárhol előfordulhatnak, leginkább temetők és régi csatamezők közelében, ahol tömeges halálesetek történtek, vagy az adott helynek bárminemű köze van a halálhoz. Akár egy városban is lelhetőek fel szellemjárta épületek. Lehetséges az is, hogy egy adott helyen a nekromanta által megidézett élőholtba lehet belefutni; ez nem különbözik semmivel a kóborló élőholtaktól külsőleg, de egy adott parancsot szoktak teljesíteni. A szimpla élőholtakat általában a nekromanták az irányításuk alá szokták vonni, ezzel is segítenek elkerülni a tragikus eseteket, amelyeket véletlenek szülhetnének, de így sem tudják megmenteni azokat, akiket a Halál Urának, Khoor-nak az entitásai ragadnak el.
    Árnymedve:
    Az árnymedvék jellegzetessége a mellkasukon díszelgő fehér szőrzet, mely olyan alakot ölt, mintha a medve a nyakában sálat hordana. Az árnymedvék általában barna, szürke és fekete színben mutatkoznak meg, szemük vörös, karmaik és fogaik pedig élesebbek és hosszabbak egy átlagos medvénél. A vadászok általában menekülnek, ha meglátnak egy ilyen állatot, mivel nem szerencsés vele harcba bonyolódni a mérgező karmai miatt; ezzel ejti el az áldozatát. Hátsó lábaira állva a három méteres magasságot is elérheti, súlya közel négyszáz kilogramm. A nőstények füle végét bolyhos szőrzet fedi. Az árnymedve nagyon territoriális, így ha valaki a területére téved, arra rátámad. Rebandirban honosak, de láttak már elvétve egy-egy példányt a nagyobb erdőkben. A méregkeverők busásan fizetnek a karmaiért, bár az abból kinyert méregnek minimum egy óra kell, hogy felszívódjon, addig lassan végez az áldozatával. Az árnymedve tűzmágiával sebezhető.
    avatar
    Caralden Yosa
    Admin
    Admin

    Tartózkodási hely : Moldred

    Karakterlap
    Szint: Admin
    Fókuszpont: Feneketlen
    Rang: Akadémiai Igazgató

    Re: Fauna

    Témanyitás by Caralden Yosa on Vas. Júl. 16 2017, 20:26

    Lápvidéki Ördögbéka:
    A Lápvidéki Ördögbéka a régmúltból itt maradt szörnyeteg. Alakját és küllemét tekintve semmiben sem különbözik egy békától, méretét tekintve azonban egy jól megtermett bikával vetekszik. Méretéből és rossz modorából adódóan nevezték el ördögbékának. Ragadozó, amely a lápos, mocsaras vidékek tavacskáiban tanyázik és az inni odajáró állatokra leselkedik. Az emberre is veszélyes lény, amely feneketlen étvággyal rendelkezik.
    Tengeri Ördög:
    Az elfek Craach Muennek nevezik, amely szabad fordításban nagyjából annyit tesz, hogy: Mélységi Rettenet. Igen találó nevet adtak ennek a kihalás szélére sodródott, félelmetesen torz és veszélyes szörnyetegnek. Sok kereskedő állítja, hogy egy kereskedő hajónál is nagyobb, nyolc karú borzalom. Hatalmas csőrével képes kettéharapni nem csak az evezőt, de akár a hajó falát is. Mégsem látni sűrűn, ahogyan a hajókat megtámadó Tengeri Ördögről is csak egyetlen történet szól, amelyben egy bálnavadász hajó szerencsétlenségéről tudhatunk meg részleteket. A történet szerint a bálnavadász hajó elkezdte vontatni a zsákmányt a partra, amikor egy ilyen szörnyeteg szemet vetett a halászok zsákmányára. A halászok el akarták kergetni, mire a felbosszantott Tengeri Ördög szétmorzsolta a hajót, felfalta a bálnát, a tengerészeket pedig szétmarcangolta. A történet valahol a Könnyek-tengerén esett meg, így aki meg akar bizonyosodni a legendás bestia létezéséről, annak arra kell keresgélnie.
    Tűzféreg:
    Ezek az apró férgek egy kisebb üvegben is elférnek, mivel aligha érik el a tíz centiméter hosszúságot. Nevüket jellegzetes bőrszínükről kapták, valamint arról, hogy képesek tüzet köpni. Nem tudnak ártani másoknak akkor sem, ha akarnának, bár csípős fájdalmat érezhet az, aki a kezében tartja, ugyanis nagyobb hőt bocsátanak ki a bőrükön keresztül. Hasznos teremtés, azt meg kell hagyni, ugyanis sötétben fényt ad, hidegben pedig több tűzféreg meleget, ha tűzifa begyújtására használják fel őket. Farönkök, nagyobb sziklák alatt szinte mindenhol megtalálható.
    Barlangi pók:
    Ki fél a sötéttől, a nedves helyektől és főképp a barlangoktól, azoknak nem ajánljuk ezen helyek felkeresését! A Barlangi pók nevéből adódóan barlangokban, sötét helyeken él, és rendkívül jól bírja a hideget, megdermedve éveket bírnak ki jeges barlangokban meghúzódva. Szőr egyáltalán nem fedi testüket, ezért lehet megkülönböztetni társaitól. Mára már nem sok Barlangi pók maradt, ezért ritkán találkozni velük nagy szerencsénkre, ugyanis az évek során vadászták őket mérgük miatt. Csípésükkel bénító mérget fecskendeznek áldozatukba, majd elszívják az életerejüket. A méreg szinte azonnal hat, de ha nem nyúlnak az áldozathoz, akkor fél órán belül megszűnik a hatása. A pók egy nagyobb szarvasbika méretéhez hasonlítható, de kifejlett állapotában elefántméretű is lehet.
    Tündérbéka:
    A Tündérbéka egy nagyon kedves jószág, ami az erdők lakója. Ritkán látni őket, mert elbújnak az idegenek elől, de nagy számban vannak jelen attól függetlenül, hogy senki sem látja őket. Keveseknek jelennek meg ezek az intelligens lények, akiknek feladata, hogy egyensúlyban tartsák a virágok nektártermelését. Bár ők maguk is előszeretettel fogyasztják, úgy tartják, hogy a Tündérbéka elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek nektárhoz jussanak.
    Méretükben nem nagyobbak egy átlagos békától, színük az aranysárgától a rózsaszínen át a kékig terjed. Egy elbeszélés szerint egy kék tündérbéka csak a kék virágokat szereti, a sárga tündérbékák pedig csak a sárga virágokat. Ha valakiben megbíznak, annak eligazítást is adhatnak, elvégre nagyon jól ismerik az erdőket.
    Csíkos Lapitus:
    A Csíkos Lapitus félénk rágcsálóféle, amely méretét tekintve valahol egy patkány (fiatal állat) és egy közepes méretű kutya (felnőtt állat) között van. A Csíkos Lapitusok tartását csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak. Rágcsáló létükre szívesen fogyasztják kisebb méretű rokonaikat, patkányokat, egereket és egyéb kártevőket. Ezenkívül erős illatot termel illatmirigyeivel, amelyek kellemes pézsma illatúvá változtatják a házak belterét. Házat ugyan nem őriz, de rágcsálók vadászatára be lehet idomítani, ezért és kellemes illatáért tartják Salonir szerte.

      Pontos idő: Kedd Jún. 19 2018, 00:34