Salonir - Ahol már nem minden a régi (Év: E.u. 885.)


    A Mágiáról

    Share
    avatar
    Thorgar
    Admin
    Admin


    Karakterlap
    Szint: Admin
    Fókuszpont: Siginturg
    Rang: Tárnarengető

    A Mágiáról

    Témanyitás by Thorgar on Szer. Ápr. 12 2017, 01:07

    A mágiáról röviden
    avagy értekezés Aldawar Cenur nagymester tollából



    Mint ismeretes, Salonir világán, a mi világunkban jelen van a mágia, sőt, elengedhetetlen, szerves része annak. Ámbátor... mi is az a mágia? Mi az, ami egyeseknek éltető erő, másoknak mindennapos, némelyeknek a hitéhez tartozik, sokaknak pedig egy megfoghatatlan, felfoghatatlan valami, amitől vagy félnek, vagy tagadják? Nos, kérem, kedves olvasó... erre nincs jó válasz.

    Amióta csak mágia létezik, azóta kutatjuk, hogy mi is az valójában. Sok mágusunk tette fel egész életét arra, hogy megértse a mágia természetét, de csak addig jutott, hogy a saját ágában képzettebb lett; tovább nem. Persze, vannak titkos kutatások is, amelyek nem eme értekezés lapjaira valóak, mert avatatlan nem nyerhet bepillantást azon sorokba, amelyekre a mágusok nagymesterei is engedéllyel vethetik rá fáradhatatlan szemüket; továbbá, eme értekezés ezt nem kívánja taglalni, hisz', kedves olvasó, jómagam csak megismertetni kívánom Önnel a mágiát, olyan egyszerűen, amennyire csak tudom.

    Életem négy évszázada alatt sokat láttam, sokat tanultam, de néhanapján még én is úgy érzem, tudásom eltörpül amellett, amit én hiszek néha tennen magamról. Annyi, de annyi információ van még, amit megszerezhetnék, de oly' kevés az idő! S ez a mágusok legnagyobb ellensége... az idő. Persze... van néhány mágus, aki ezt kijátssza, de az ő tisztátalanságukról több szó eme sorokban ne is essék! Hol is tartottam? Ó, igen. A mágia. Nos... hogy egyszerűen írhassam le... a mágiának több fajtája van, többféle módon lehet létrehozni egy varázslatot. Némelyeket ki tudtuk kutatni jobban, de van, amit nem, és félek, sosem fogjuk tudni igazán megérteni és felfogni.

    Az Arkánikus Mágia
    Ha azt mondom, Arkánikus mágia, akkor minden ember az Arkánikus tanokra gondol, és jól is teszi. Ez a mágia, maga az egyszerű mágia, ide tartozik minden olyan, amivel mi, mágusok foglalkozunk. Tűzkeltés, energiaviharok, idézések, kirekesztő körök... minden, ami nem isteni, természeti avagy lélekeredetű. Mai napig nem tudtuk kellően megfejteni, hogy honnan merítjük ezt az erőt, de úgy érzem, kezdünk közelebb járni az igazsághoz; ámbátor, egy lépést is évszázadok alatt tudunk csak megtenni, az út pedig hosszú. De... megint elkanyarodtam. Szóval, az arkánikus mágiához a következő ágak tartoznak, a teljesség igénye nélkül:


    • Elemi mágiák (tűz, szél, víz, föld)
    • Idézések
    • Energiamanipuláció (minden mágikus tevékenység alapja)
    • Drágakőmágia
    • Anyagmágia


    Folytathatnám a felsorolást a végletekig, de azzal csak tennen magam ujjait koptatnám, s Ön, kedves olvasó, egy egész tanulmányt kéne, hogy végigolvasson. Gondolom, a lényeget megértette az Arkánikus mágiával kapcsolatban. Ez a varázslatok alfája és omegája, állítson bárki-bármit. Itt kezdődik, és itt ér véget minden. Azonban, fontos még megjegyezni egy dolgot; a mágia létezik vad formában is. Ha valakiben ott a mágikus mag, az erő, amivel használhatja a mágiát, de nem tanítják, akkor veszélyes lénnyé válhat tőle; az ilyeneket Vadmágusoknak nevezzük. Tanítás nélkül a mágiahasználat ön- és közveszélyes lehet, heves érzelmekre reagálhatnak az energiák, olyankor pedig kitör az egyénből a zabolázatlan mágia. Ha ilyet látsz, menekülj, mielőtt tennen magad is az áldozatává válsz!


    Szakrális mágia

    Örök kutatási tárgyunk a szakrális mágia, hiszen oly' idegen tőlünk! Mit is sikerült erről kiderítenünk? Nos, a szakrális mágia egy adott istenségtől ered, legfőképpen egyházi személyek (papok, lovagok) használják. Nem hasonlítható az Arkánikushoz, ugyanis ahhoz, hogy valaki szakrális mágiát használhasson, egy adott istenség mellett kell magát elköteleznie, hitében erősnek kell lennie, abban nem ingathatja meg semmi és senki. Ha kiérdemelte istenétől a kegyet, vagy az egyházi elöljárók megtanítják rá, akkor megkapja istene szimbólumát (amely bármi lehet, amelyben istene jelképe szerepel), s ezt használva közvetítőként, képes lesz szakrális mágiát alkalmazni.

    Az erő itt az istenségtől származik közvetlenül, nincs köze a mi mágiánkhoz, és félek, sosem fogjuk tudni a magunkévá tenni, hacsak nem tagozódunk be egy istenséghez. De, a szakrális mágia jelenléte teszi nyilvánvalóvá az istenségek létezését. Amennyiben egy ilyen mágiahasználó elfordul Urától avagy Úrnőjétől, úgy mágikus képességeit is elveszti, s vezeklőutat kell tennie. Hogy istene visszafogadja-e kegyébe, avagy sem, ezt ő dönti el, de itt láthatjuk, hogy a mágia ebben az esetben teljesen az istenségektől függ.

    Van egy hatalmas csoportja a szakrális mágiahasználóknak, akik ajándékként kapták teremtőjüktől a képességet, ők pedig nem mások, mint a Törpék, azaz a Sziklafiak és az ő Rúnamágiájuk. Gondolom, nem ismeretlen ez a szó, mi mágusok is használjuk a Rúnamágiát, ámbátor, mi Arkánikusként, és... nos, közel sem akkora és olyan erővel, mint arra egy törpe képes. Számukra ez természetes dolog, istenük Thorgar átadta nekik eme tudást és használják is. Vannak szóbeszédek hatalmas Rúnapátriárkákról, kik már nem is evilági lények, ámbátor jómagam ilyennel még nem találkoztam. Mindenesetre a törpék rúnamágiája nem függ attól, amitől mi magunk függünk, s ez sok nagymesternek bosszantó, de tenni ellene nem tehetünk, még akkor sem, ha felvesszük Thorgar hitét.


    Törzsi mágia és természeti mágia

    Sok törzs van, nomádok, vadak. Sokan élnek a vadonban is, druidák, kik teljesen máshogy állnak a mágiához, mint mi. Lássuk először a törzseket... tán ők azok, akik közel állnak hozzánk, Arkánikus varázshasználókhoz, hiszen mágikus erejüket ugyanonnan merítik, ahonnan mi, ámbátor ők állatszellemeket használnak ehhez, továbbá állatokat használnak fel közvetítőként is. Ki ne hallott már volna a madárjóslásról, avagy a totemekről? Ezek mind törzsi mágiák, amelyek állati szellemek erején alapulnak, akárcsak az ork totemállatoknál láthatjuk. Kutatni nehéz őket, nem tűrik meg az idegeneket, sámánjaik bizalmatlanok minden kívülállóval szemben.

    És... a druidák. Nos, ők megint más népség. Erejüket magától a Természettől, az Anyaföldtől nyerik, s addig, amíg ott tartózkodnak, ne állj ki velük! Veszedelmes ellenfelek, óvják a természetet, s addig, amíg nem borítod fel az egyensúlyt, békén hagynak. Emellett bölcsek is, több tagjuk évszázadok óta él és figyeli a változásokat. Furcsa módon, a természeti elemeket is tudják manipulálni, de mindegyikük csak egyet-egyet; ritka az a druida, aki kettőt vagy többet képes irányítása alatt tartani. Ha ilyet látsz, menekülj! Kapcsolatuk a természettel meglátszik rajtuk, legtöbbjüket állatok veszik körül - szólnak szóbeszédek, miszerint egy-két állandó állati társ van az oldalukon, akiket egyenrangú félként kezelnek - bőrük kezd kérgesedni az idő múlásával, fejükön pedig agancs nő, némi idő elteltével.


    Nekromancia
    Megesküdtem, hogy nem írok eme visszataszító, undorító mágiaágról eme sorok között, de mégsem kerülhetem meg. Először is, a nekromancia szöges ellentéte MINDEN ismert mágiának. A druidák undorodnak tőlük, soha nem is lennének képesek megtanulni azokat az ördögi praktikákat, amit ezek alkalmaznak. Az ő fertelmes mágiájukat nem lehet sehova besorolni, mivel se nem arkánikus, se nem szakrális, természeti vagy törzsi pedig végképp nem. Ők maguk... hogy írjam, hogy ne ijesszem meg a kedves olvasóimat... az emberek lelkeivel dolgoznak, ezek alapján hosszabbítják meg életüket, és így tovább. A holtak irányítását valószínűleg démoni paktumokkal érték el, mert nem érezni olyan kapcsot egy nekromanta és a csontváza közt, mint nálunk az idézett lények és a mágusok között.

    *Valahol a világ másik felén, egy Rashdar nevű nekromanta öblösen nevet ezeken a sorokon*

    A nekromanták fertelmes mágiájáról tán legyen elég ennyi. Szóbeszédek szerint működik valami Tanács is köztük, ahol állítólag megosztják egymással ördögi tudásukat, de ez határozottan nem igaz! Erről tudna a Mágusok Nagytanácsa, s tenne ellene, ha így lenne. Kedves olvasó, ha fekete köpenyes mágust látsz, s félsz tőle, inkább kerüld el, nehogy te is a gyűjteményét gyarapítsd! A nekromanták eme világ rákfenéi, s egyes egyedül a pusztítás a céljuk, a mi világunk felégetése, minden értelmes faj alkotmányainak romba döntése.

    *Rashdar ennél a sornál már a tanulóasztalába veri a fejét, miközben alig bírja abbahagyni a röhögést, amitől már sírhatnékja támadt*


    Köszönöm a figyelmet mindenkinek!
    Aldawar Cenur Nagymester


    Thorgar tollából

      Pontos idő: Szer. Szept. 20 2017, 20:14