Salonir - Ahol már nem minden a régi (Év: E.u. 885.)


    Emberek

    Share
    avatar
    Caralden Yosa
    Admin
    Admin

    Tartózkodási hely : Moldred

    Karakterlap
    Szint: Admin
    Fókuszpont: Feneketlen
    Rang: Akadémiai Igazgató

    Emberek

    Témanyitás by Caralden Yosa on Vas. Márc. 12 2017, 23:34

    Emberek


     
    Az emberek az elfek megjelenése után kerültek Salonir világába. Senki sem tudja, hogy hogyan keveredtek ide, miként születtek és hogyan szaporodtak el, így mindenki beletörődött abba az állításba, hogy „itt voltak és kész”. Az emberek már a kezdetekben megnehezítették a legelső népek, avagy az Anadánok életét. Mohó és kíváncsi nép voltak, ezért minden érdekelte őket: meg akartak tapasztalni minden létezést, ezért nem elégedtek meg azzal, amijük volt – pedig valójában az egész bolygót ők uralták, látszólag. Amikor meglátták, hogy az Anadánok fényűző és gondtalan életet élnek, maguknak akarták mindazt, ami az övék is volt. Háborúba indultak ellenük, azonban az elfek eszes nép voltak és könnyen becsapták az embereket, de az emberek erősebbnek bizonyultak. Az elfek erdejében akkor ütötte fel fejét a managyümölcs, melynek láttán az emberek tudták, hogy valamiféle trükk lehet, hogy az elfek erősebbé váljanak tőle. Szert tettek a managyümölcsre, melynek íze megrészegítette őket, de amikor látták, hogy a végeredmény nem a várt lett, haragra gerjedtek. A managyümölcs emberi életek százait követelte – voltak, akik csak annak köszönték életüket és erejüket, mert ellen tudtak állni a kísértésnek -, ez pedig nem állította meg őket. Újra háborút kiáltottak, de amikor épp kiteljesedni látszott a harc, Anamúr megjelent egy aranyszarvas képében. Az emberek istenfélők voltak, így nem volt kérdéses, hogy azonnal behódoltak az istennőnek, s megfogadva tanácsát, szövetséget kötöttek az elfekkel. Az elfek kedves teremtések voltak, akik osztoztak világukon az emberekkel: tanították őket, beavatták a managyümölcs rejtelmeibe, melyet innentől kezdve csakis kivételes helyzetekben fogyasztottak. Az elfek csak az emberek barátsága miatt készítettek folyadékot a gyümölcsből, hogy megkíméljék őket az elmúlástól. Az emberek örültek a barátságnak és a szövetségnek, így kölcsönösen éltek egymás területén.
    Azonban nem volt minden ennyire fényes, sok ember nem szívlelte az elfeket és nem fogadta el őket barátnak, ezért azok szabályait sem fogadta el, ahogy legfőképp azt nem, ahogy látta embertársait szerelembe esni az Anadánokkal, s félelf fattyakat nemzeni.
    Az embereknek nem csak az elfekkel közös a történelmük. Látták már őket más fajokkal közösködni, akik mások szemében még inkább elfogadhatatlanabbak voltak, mint az elfek. Történelmük alapján ők mondhatók a legszínesebb fajnak, kiknek minden oldalra húz a szívük, s potenciáljuk miatt bármi válhat belőlük.
     

    Kinézet:
    Testméretük és felépítésük változatos: egészen a tömzsitől a karcsúig terjednek, míg magasságuk 150-200 centiméter között lehet. Szemük és hajuk a színskála minden elemét felveheti. Fizikai megjelenésükben sokkal masszívabbak és erősebbek egy elfnél, talán azért, mert a csontozatuk is sokkal erősebb.
     

    Képességek:
    Alapjában véve az erejükre támaszkodnak, de mikor megtanultak a mágiával bánni, különböző ágakra szakosodtak. Elegendő tudással és megfelelő tanítással minden elemet birtokolhatnak, de csak egyre specializálódnak igazán. Remekül bánnak a fegyverekkel. Az emberek alkalmazkodó népek, ezért jók a tűrőképességeik, legyen szó a meleg sivatagokról vagy a hideg hegycsúcsokról. Nem élnek sokáig, hiszen nekik nem adatott meg a halhatatlanság léte, de varázslatokkal képesek lehetnek magukat tovább életben tartani és fiatalon. Mivel istenfélő emberek, ezért többen imádkoznak is hozzájuk, s ha az adott isten a kegyeikbe fogadja őket, akár az is lehet, hogy hosszabb élettel ajándékozzák meg őket. 
     

    Szokások:
    A szokásaikról ódákat lehetne zengeni, hiszen a konkrét ünnepeken kívül több fesztivált is megrendeznek, de ez csoportfüggő, hiszen az emberek nem egy, hanem több közösséget is alkotnak. A királyokról beszélve ők mindig is szerettek nagy lakomákat és bálokat rendezni, leányukat beházasítani, satöbbi. A legtöbben az imádott istennek áldoznak és meg is ünneplik az istenek napját a kiválasztott napon.

      Pontos idő: Szer. Nov. 22 2017, 15:45