Salonir - Ahol már nem minden a régi (Év: E.u. 885.)


    Vámpír

    Share
    avatar
    Caralden Yosa
    Admin
    Admin

    Tartózkodási hely : Moldred

    Karakterlap
    Szint: Admin
    Fókuszpont: Feneketlen
    Rang: Akadémiai Igazgató

    Vámpír

    Témanyitás by Caralden Yosa on Vas. Feb. 26 2017, 00:18




    Minden ember elérkezik arra a pontra, hogy a halhatatlanság után vágyakozik. Talán azért, hogy hírneve és énje az örökkévalóságig fennmaradjon, vagy ezt az elérhetetlennek tűnő létet teljes egészében kihasználhassa. Hiszen az élet rövid, s annak minden cseppje mámor.
    De sajnos a világunkban ez a kincs, ez az álom csupán egy sötét valóságot takar.
     
    Történet:
    Évezredekkel ezelőtt Azerrad, egy fejedelem vezére nagy árat követelt családjának kiontott véréért.
    Két fejedelem állt szemben egymással, mindkettő a maga igazáért harcolt: az egyik népe szabadságáért, a másik nem akart osztozkodni. Egy napon elrabolták Azerrad családját, s kiváltásukért fejedelmi címét követelték. Azerrad bár tudta, hogyha oda is adja a kért címet, családja nem lesz biztonságban. Személyesen ment hát kedveséért és gyermekeiért minden vagyonával, és a fejedelmi címét igazoló medállal. Ahogy átadta szinte mindenét, naivnak és befolyásolhatónak hívva őt szeme láttára vágták el családja torkát. Azerrad életét meghagyták mondván, mit tudna kezdeni egy kegyvesztett senki egyedül egy hadsereggel szemben. Azerrad féktelen haragra gerjedt, s mintha az istenek is mellette álltak volna, vad hajszába kezdett, s mindenkit lemészárolt, akinek köze volt a gyilkossághoz. Az éjszaka vérben ázott, de Azerrad nem állt meg, míg az utolsó élő embert nem küldte a pokol fenekére.
    Eion, a vér és paráznaság istene látott valamit Azerradban, aki beteljesítheti az Ő akaratát, így megátkozta: hiába akar bosszút állni szerettein, a vérszomja sosem fog csillapodni; csak az éj sötétjében élhet, nem világosodhat meg. Az átok következtében fülei hegyessé váltak, szemfogai megnyúltak, érzékei kifinomultak, áldozatait pedig az éjbe burkolózva vadászta. Egy éjszaka alatt csaknem ezreket mészárolt le, majd hogy hibájából okuljon, három nagy családot felkutatva őket is az éj teremtményeivé tette (ők lettek az ősvámpírok).
    Azerrad nem állt le, hiába akart ellenállni a kísértésnek, az átok egyszerűen hajszolta. Addig hajszolta, mígnem a vértől annyira megrészegedett, hogy mély álomba zuhant, a teremtést pedig híveire bízta. Megalkotott teremtményei, akik inkább áldásnak vélték az adományt, mintsem átoknak, egy kőkoporsóba zárták egy kripta mélyére. Gyermekei, kiket alkotott, ugyanazzal a végtelen szomjjal rendelkezve alkották meg sajátjaikat, így jöttek létre a vámpírok.
    Az ősvámpírok között vita lépett fel, melyben Teremtőjük hatalmát vonták kétségbe. Sokan azt állították, a Teremtőt vissza kell hozni az életbe, hogy rendet teremtsen és folytassa, amiért elrendeltetett, viszont mások az elveivel szemben álltak, s egy békés világot akartak teremteni.
    A vámpírok családokra, klánokra bomlottak szét, s minden család más nézeteket vallott. Akadtak köztük, melyek nem ezt az életet akarták, és vegetáriánusokká váltak, állatok vérén éltek, békét hirdettek; míg olyanok is, melyek megkövetelték az emberi vér fogyasztását és fiatal vámpírok teremtését.




    (Azerrad)

    Megjelenés: 
    Az ősvámpírok és fiatal vámpírok külleme nem sokban tér el egymástól. Míg az ősvámpíroknak hegyesek a füleik, addig a fiatalokon ez aligha látszik meg, hacsak nem vitték túlzásba a vérfogyasztást. Az ősvámpírok fogai sokkal hosszabbak és élesebbek a fiatalokéval szemben. Bár a vámpírok nem öregszenek, az ősvámpírokon mégis észrevehető, hogy korosabbak, mint fiatal társaik. Talán a rengeteg év tapasztalata teszi, vagy a sok sötétségben eltöltött idő. Szemük színe világosba vált át, bármilyen színű is legyen az életében, de mindig az annak megfelelő árnyalatba színeződik (barnáról sárga; kékről szürke, esetleg vakító kék). Küllemükben van valami vizslató és csábító, egyesek számára még a visszataszító küllem is nyújthat elég bájt, ha a vámpír elég erős az igézéshez. A tehetősebb és nemesebb családok mindig adnak a külsejükre, ezért gyakran látni elegáns vámpírokat.
     
    Jellem:
    Vámpírfüggő. Nem mondhatjuk azt rájuk, hogy mind ugyanúgy viselkednek. Mivel sokan nem ezt az utat választották, vagy egyáltalán nem akartak azok lenni, amik, így ma is látni őket emberek és halandók között ugyanúgy folytatva az életüket, mintha mi sem történt volna. Az ilyen vámpírok általában nem húzzák sokáig, hiszen nincs, aki segítsen rajtuk, vagy elmondja nekik az „életük” nyújtotta lehetőségeket és titkokat. Persze akadnak, akik megértik mibenlétüket és nincs szükségük a segítségre, éppen ezért szakadnak el társaiktól és élik a maguk útját. Némely vámpírok a „születésükkor” megtébolyulnak, s csak a vér hajtja őket, így ha nincs, aki segítsen rajtuk, a sok vértől megkövesedhetnek. Egyes vámpírok megvetik az emberi vért, éppen ezért sokan büszkélkedhetnek emberbarátokkal, sőt egy számukra kedves pozíciót, esetleg nemesi rangot tölthetnek be.
     
    Szokások: 
    A vámpírok között nincsenek igazán elterjedt szokások. Egyetlen szent ünnepük van, a Teremtő ünnepe, más néven Azerrad, a Vér vagy Bhatroo ünnepe, melyet minden ősz legelső újholdjának napján kezdenek el (általában október, a Fáklya jegyben), és a nyolcadik napon fejezik be, mielőtt megjelenne a Hold első negyede. Az első három napban kastélyaik nagy fényben úsznak és elegáns bálokat, lakomát rendeznek, hogy jobban megismerkedjenek társaikkal. A negyedik nap kezdetén viszont tivornyáznak, vért isznak, s a nagyon maradi vámpírok újabbakat teremtenek.
     
    Erősség: A vámpírok halhatatlanok, nem öregednek. Rendkívül ellenállhatatlanok, csábítóak és megigézőek. Rendkívül gyorsak, és könnyen regenerálódnak. Csak a lefejezés és elégetés képes végezni velük. Az erősebbek képesek átváltozni denevérekké. Kifinomult érzékek (Szívdobogás hallása). 
     
    Újszülött vámpír erősségei: Keményebbek, szívósabbak és gyorsabbak, mint az öregebb vámpírok.
     
    Gyengeség: Gyengébb vámpírok nagy ellenfele a Napfény (Az ősvámpírok ellenállóbbak a Nappal szemben egy rövid időre/időszakban). Heti egy alkalommal vért kell fogyasztaniuk, és emberi ételt (ősvámpíroknak nem). Halott lény vérét szívva méregként hat a vámpírra és lelassítja.
     
    Újszülött vámpír gyengeségei: Fékezhetetlen étvágy, előszabadulhat belőlük a Bestia.
     
    A Bestia:
    Hallottál már arról, hogy „elveszti a fejét”, vagy „nem vagy önmagad”? A Bestia a vámpíron felülkerekedő szörny, amikor elveszti teljes tudata fölött az irányítást, és egyszerűen előjönnek állati ösztönei. Nem léteznek számára barátok, család, csakis a vér és az áldozat, csak az állat, a Bestia. Általában akkor uralkodik el a vámpírok felett, amikor huzamosabb ideig nem fogyasztanak vért. Ha ez megtörténik, és minél tovább húzza a vérmentes életmódot, annál jobban látszik meg hegyes füle és hosszú szemfoga. A Bestián nem segíthet már többet a vér, hiszen az állatot csak a hús és vér szaga hajtja. Mivel lehet tehát megállítani, s visszahozni őt a „normális életbe”? A tudatosabb vámpírok – akik már valamilyen módon találkoztak ezzel a jelenséggel –találtak egy anyagot, ami megnyugtatja a vámpírt, ezáltal visszatér eredeti állapotához, de kimerült lesz, és azonnal ennie kell. Az anyag neve: Napgyümölcs.
     

    A három nagy klán:
    Veduco: A három nagy család egyike, vezetője az egyik ősvámpír, Viscardi Veduco. Nevéből eredeztethető a VV jelzés, a család címere is, mely vörös alapon két fekete fogat ábrázol. Elveik között szerepel a Teremtő, Azerrad visszahozatala, valamint a vér tisztelete, azt szinte rituálészerűen fogyasztják.
    „A vér a Teremtő, az álom az élet, s az elmúlás a Sötét célja!”
     
    Baleor: A három nagy család egyike, vezetője az egyik ősvámpír, Solomon Baleor. Címerük zöld alapon egy arany serleg. Tisztelik és elismerik a Teremtőt, azonban visszahozatala ellen lépnek fel. Bár méltányolják a vért, nem fogyasztják rendszeresen.
    „Vért a véremből, hogy élet is legyen ott, ahol a halál eljő.”
     
    Drakwald: A három nagy család egyike, vezetője az egyik ősvámpír, Lycoris Drakwald. Címerük kék alapon egy fehér sárkány. Teljes mértékben megtagadják a Teremtőt, és visszahozatala megrekesztésén dolgoznak. Emberi vért egyáltalán nem fogyasztanak, csak abban a helyzetben, ha embertársuk ajánlja fel.
    „A vér a lélek, kik vagyunk mi hát, hogy elvegyük az élettől?”



    Ezen felül kisebb klánok is jöttek létre, melyek nevei nem olyan ismertek.




    Megjegyzések:
    A vámpírok, mivel élőholtak, nem képesek utódnemzésre. Családjukba úgy tartozik valaki, ha a családfő megharapja áldozatát, majd így tovább.
    Pl.: Viscardi Veduco megharapta Eloát, Eloa így a Veduco család tagja lett. Eloa Veduco megharapta Tiblent, aki így szintén a Veduco család tagja lett.
    A vámpírok nem rendelkeznek különösebb mágiával, csak nekromanták lehetnek, és azon belül is a 13. kör tagjaiként kezdenek!

    Kasztok:
    Vámpír harcos - A vámpír kihasználva testi előnyeit rendkívül jó harcossá válhat.
    Vámpír szemfényvesztő - Kihasználva testi és faji adottságait könnyű szerrel képes átverni másokat, olyan dolgokat elhitetni más fajokkal amik nem is léteznek.
    Vámpír kalandor - Vámpír kilétét rejtegető kalandor, ki évezredeken át rója Salonir világát, kalandok után kutatva.
    Vámpír hadúr - A vámpír hadurak irányítják a vámpír seregeket, kisebb csoportokat. Remek harcosok.
    Ősvámpír - Legelső vámpírok egyike, ők alkották az akár ma élő vámpírokat. Ősvámpírt csak ősvámpír ölhet meg. (Engedélyköteles)
    Vámpír száműzött – Olyan vámpír kit száműztek / kitaszítottak a kolóniából sértő, megbocsáthatatlan tetteiért.



    ~ Kérdésekkel felkeresendő Caralden Yosa.

      Pontos idő: Szer. Nov. 22 2017, 15:44